4.rész A csodák

Amikor csodákról beszélünk, általában olyan dolgokra gondolunk, mint Lourdes, Fatima vagy Medjugore. Pedig nem ez az igazi csoda.

De ha már itt járunk, néhány szó ezekről:

Lourdes: 1858. Kb. 7000 csodás gyógyulás

Fatima: 1917. Kb. 10000 gyógyulás, de ez erősen becsült adat

Medjugore: 1981. Mivel az egyház nem ismeri el, nincs pontos adat. Rengeteg gyógyulásról számolnak be, szám nélkül

Ezeken kívűl rengeteg megmagyarázhatatlan jeleség történt Indiában, az egyiptomi piramisoknál és számos más helyen. Az a közös bennük, hogy a hívők rendkívül kis része gyógyult meg. Mindebből arra lehet következtetni, hogy nem a helyszín, hanem maga az ember személye a meghatározó. De mi dönti el, ki gyógyul meg?

Vélhetően tehát valaminek belül kell történnie. Az evangélium azt mondja: akkora hitetlenséget talált ott, hogy még csodát se tudott tenni. Ez alapján a csoda a hittől függ.

Az igazi csoda nem az, ha valami külső, testi gyógyulás történik. (ez úgyis csak egy “kis” időre szól)  Az igazi csoda az, ami a szívben végbemegy. Ez viszont örökre szól. Ha hitre ébredsz. A hit pedig – mint az előző részben láthattuk – nem más, mint maga a szeretet és annak elfogadása és az az alapján élés.

A csoda tehát attól függ, van-e elég hit bennünk. Vagyis szeretet. A csoda az, ha megértetted a szeretetet.

a

Hozzászólások lezárása.

Kategóriák